A szexuális vágy tudománya
Beszéljünk a szexről!

A szexuális vágy tudománya

Szexuális izgalom, a libidónövekedés vagy -csökkenés. Erekció, síkosítás és orgazmus. A tudományos közösség már régóta tanulmányozza a szexualitással kapcsolatos pszichológiai és fiziológiai mechanizmusokat ezek egy összetett recept összetevői, amelyek csak tökéletesen adagolva tehetik a szexuális életet egészségessé és kielégítővé. Az izgalom és a vágy például azon elemek közé tartoznak, amelyek a legtöbbet tesznek hozzá az egészséges szexuális élethez, ezért a pszichológusok és a fiziológusok különös figyelmet fordítanak rájuk.

Kognitív tényezők és szexuális izgalom

Ezen a területen igen aktív például a szexuális izgalmat befolyásoló úgynevezett „kognitív tényezőkkel" kapcsolatos kutatási ág. Az 1980-as évek közepén David Barlow, a Bostoni Egyetem pszichológusa és munkatársai egy sor vizsgálatot végeztek a szorongás és a szexuális vágy közötti kapcsolat tanulmányozása érdekében. A kutatócsoport azt találta, hogy a szexualitási zavarokkal küzdő és nem küzdő férfiak nagyon eltérően reagáltak a szorongásos állapot fokozását célzó ingerekre (például egy enyhe áramütést igérő fenyegetésre). Konkrétan azok a páciensek, akik azt mondták, hogy nincs problémájuk az erekció elérésével és fenntartásával, „azt hitték, hogy áramütést kapnak, ha nem jönnek izgalomba, ezért megpróbáltak egy erotikus jelenetre összpontosítani" - Barlow elmondása szerint ez azt eredményezte, hogy az áramütéssel való fenyegetés ezeknél a betegeknél kiváltotta az izgalmat. Ezzel szemben a bevallottan szexuális nehézségekkel küzdő alanyok egészen másképp reagáltak a fenyegetésre: „A figyelmük annyira a negatív kimenetelre összpontosult" - magyarázta a pszichológus - „hogy nem tudtak semmilyen erotikus gondolatra koncentrálni".

Ezekből az eredményekből kiindulva Barlow és munkatársai igyekeztek azonosítani azokat a pszichológiai tényezőket, amelyek a problémákkal küzdő férfiakra jellemzők: a kutatócsoport megállapításai szerint az egyik döntő szempont az, hogy a szexuális vágyat nehezen megélő férfiak általában „kevésbé vannak tudatában" az izgalmuknak, vagyis nem fejlesztettek ki elegendő önvizsgálati és önismereti készséget ahhoz, hogy megértsék, mi, mikor és miért izgatja őket. Egy másik jellemző, hogy a férfiak hogyan reagálnak azokra a forgatókönyvekre, amelyekben nem éreznek vágyat: „Azok a férfiak, akik könnyen képesek felizgulni" - magyarázza Barlow - „nem zavartatják magukat, amikor nem éreznek szexuális vágyat: hajlamosak a jelenséget külső eseményeknek (például túl sokat ettek, vagy nem aludtak eleget), nem pedig endogén problémáknak tulajdonítani; azok a férfiak viszont, akik nehezen jönnek izgalomba, hajlamosak pontosan az ellenkezőjét tenni, azaz minden nehézséget egy komoly belső probléma jelének gondolnak, legyen az fiziológiai vagy pszichológiai".

A szexuális vágy kényes egyensúlya

A Kinsey Intézet egy másik tudóscsoportja olyan elméleti modellt dolgozott ki, amely a szexuális vágyat az „izgalmi tendenciák" és a "gátló tendenciák" szerint próbálja értelmezni. Az elméleti modell vezetett a Szexuális gátlás és szexuális izgalom skála (SIS/SES), azaz egy olyan kérdőív kifejlesztéséhez, amely a szexuális gátlásra és izgalomra való hajlam egyéni különbségeit méri. Ahogy azt a Journal of Sex Research című folyóiratban megjelent tanulmányukban kifejtik, egyetlen tényező magyarázza az izgalom kialakulását (SES), míg a gátló tényezők megértéséhez két elemet kell figyelembe venni: a „kudarc fenyegetését" (SIS1) és a teljesítmény következményei - például a nem kívánt terhesség vagy szexuális úton terjedő betegség - jelentette fenyegetést (SIS2). A különböző SES-, SIS1- és SIS2-szintet mutató emberek a szexuális vágyat illetően eltérően reagálnak a különböző ingerekre. A tanulmány szerzői például azt találták, hogy a magas SIS2-pontszámmal rendelkező emberek kisebb valószínűséggel jöttek izgalomba pornográf tartalmak hatására, mint azok, akiknél ugyanez a pontszám alacsony volt. „Általában" - mondják a tudósok -„a gátlásosságra hajlamos emberek érzékenyebbek és esetükben nagyobb az izgalmi problémák kialakulásának veszélye; másrészt a kevésbé gátlásosaknál nagyobb a valószínűsége a kockázatos szexuális viselkedésnek.” Mint mindig, az erény (és a vágy) valahol a kettő között van.

HFTHQ 21-15
Irodalmi hivatkozások

Etienne Benson - The science of sexual arousal - 2003

Ez is érdekelheti